Tradíció Team Kft
Minőséget képviselünk!
AZ ODAFIGYELÉS, A TÖRŐDÉS NEM LUXUS, ÖNÖKNEK IS JÁR!
KÉRJE AJÁNLATUNKAT! TELEFON: 788-8482, FAX: 788-8464, E-MAIL: tradicioteam@gmail.com
 
 

A társasházak adózásának szabályai

Társasházak nyilvántartása: A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészek és helyiségek a földrészlettel együtt vannak nyilvántartásba véve.

A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakás és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek együtt vannak nyilvántartva, és fel van tüntetve a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányad is. Ugyanez vonatkozik a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is. A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

Bejelentési kötelezettség
A társasháznak adókötelezettsége, keletkezhet, ha a közös tulajdont hasznosítja, munkabért, megbízási díjat, közös képviselő részére tiszteletdíjat fizet ki, vagy egyéb módon. A társasházközösségnek az adókötelezettsége keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A bejelentkezési kötelezettségnek a "Bejelentkezési lap a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek részére" megnevezésű nyomtatványon kell eleget tenni, amely a nyomtatványboltban beszerezhető.

A társasházakra vonatkozó egyes törvények
A társasházközösségnek a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosított 1991. évi IV. törvény, az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, és az Általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezéseiből, valamint a foglalkoztatásból eredő biztosítási kötelezettséghez kapcsolódóan keletkezhetnek adó- és járulékkötelezettségei.

A Személyi jövedelemadóról szóló törvény idevonatkozó rendelkezései
A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha nincs is közöttük magánszemély tulajdonos.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adózás kiinduló alapja a számvitel által előírt könyvelés, amelynek a társasház minden bevételét tartalmaznia kell. A bevételek közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartózók esetében a törvényi rendelkezés úgy írja elő a jövedelemszámítás, az adómegállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne, ez esetben a társasház tekintendő magánszemélynek. Kivételt képez a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény nevesítetten átsorol a társasház más bevételei közé.

A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is előforduló bevétel lehet az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, tőkepiaci ügyletekből, természetbeni juttatásból, kamatkedvezményből, nyereményből származó bevétel. Ezeket a vonatkozó szja szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne.

Minthogy ezen jövedelmek után általában ún. forrásadót kell fizetni, az adóztatás egyszerű, mert legtöbb esetben a kifizető szintjén rendeződik. A forrásadó mértéke egyes esetekben 25%, de a természetbeni juttatások esetében 54 százalék.

Az ilyen adózott jövedelmek miatt a társasházat már nem terheli további adókötelezettség, azt a tulajdonostársak közös döntéssel akár fel is oszthatják, és a törvény rendelkezése szerint ilyenkor a magánszemély tulajdonostársnak nincs már további adókötelezettsége. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánszemély tulajdonostársait választási lehetőség illeti meg.

Amennyiben a közgyűlés határozata alapján egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, lehetőségük van az ún. lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére. Ha nem így döntenek, akkor az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, és ez független attól, hogy mennyi idő telt el a szerzést követően.

A társasházat is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet olyan lakáscélú felhasználásra fordítja, amelynek eredménye a közös tulajdon bővülése. A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik.

A külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből - a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve - le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, illetőleg felújításra az adóévben befizetett összegeket, továbbá a társasház által közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket és minden olyan tételt, amelyet az Szja. törvény szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.

A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 25 százalék, ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, hanem felhasználja működésére, felújítására.

Amennyiben felosztják a magánszemély tulajdonostársaknak, a tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelemnek számít, amely után 35 százalék adót kell fizetni. Ezt a társasháznak kell levonnia, befizetnie és bevallania. A társasháznak fizetett adóköteles összegből a 25 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.

A nem kifizetőtől származó adóköteles bevételből a 25 százalék adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig. Ilyen esetben - mivel az adó megállapítására a társasház kötelezett - a bevételt és az adót év végén be is kell vallania a társasháznak.

Munkaadói, munkavállalói járulék: A társasház, ha munkaviszonyban foglalkoztat magánszemélyt, munkaadói járulékként a munkavállaló részére kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni.

A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott bruttó kereset 1,5 százalékát kell munkavállalói járulékként megfizetnie. Ezt a társasháznak kell e keresetből levonnia, az adóhatósághoz befizetnie és bevallania. A munkáltató a munkaadói járulékot és az általa levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-éig fizeti meg. Mentesülnek a munkavállalói járulék alól azok a munkavállalók, akik öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülnek, vagy egyébként arra jogosulttá váltak.

Egészségügyi hozzájárulás
A társasházat a belföldi illetőségű magánszemélynek az Eho törvény 3. paragrafusában juttatott jövedelem után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése, s a 6. paragrafusban előírtnak megfelelően meghatározott jogviszonyok fennállása esetén tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3. paragrafusa szerint:
A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:
- az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
- a külön adózó jövedelmek közül:
- a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja. törvény 69. paragrafusának (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
- a kamatkedvezményből származó jövedelem,
- az egyösszegű járadékmegváltások,
- a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.

Amennyiben az előzőekben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.

A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja törvény szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- 25 illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,
- árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg az előző pontokban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot, vagyis a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Általános forgalmi adóról szóló törvény
A társasháznak, mint tulajdonostársak közösségének a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan vagy ingó dolog tekintetében állhat fenn az áfa adóalanyisága. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személy tekintendő.

A tulajdonostársak közössége akkor végez általános forgalmi adó törvény hatálya alá tartozó értékesítést, ha a közös tulajdont, vagy annak egy részét a tulajdonostársak közössége értékesíti, bérbe adja valamely közösségen kívüli személynek, szervezetnek vagy a közösség valamelyik tagjának, vagy közösségen kívüli személy, szervezet felé közüzemi szolgáltatást végez, tehát nem önmagának értékesít.

Az adóbevallás módja, esedékessége

Ha a társasház munkáltatói vagy kifizetői minőségben kifizetést teljesít egy magánszemélynek, akkor a tárgyhót követő hó 12. napjáig elektronikus úton köteles a "08-as bevallást benyújtani a levont személyi jövedelemadóról és a járulékokról." A társasház saját nevében megszerzett jövedelme után 2008. május 20-áig köteles adóbevallást benyújtani a fekvése szerint illetékes APEH regionális Igazgatóságához. Amennyiben a társasház áfa-fizetésre kötelezett, akkor 2008. február 15-éig kell az adóbevallást benyújtania.
 

Az akozoskepvislo.hu oldalain megjelent valamennyi tartalmat, illetve egyéb publikált anyagot szerzői jog védi. Ezek bármilyen formában történő sokszorosítása, publikálása vagy egyéb jellegű felhasználása kizárólag a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet. Az oldal tulajdonosa Tradíció Team Kft.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy kapcsolati e-mail címeink, telefonszámaink különféle címjegyzékekbe való beillesztése, valamint a kapcsolati címeinkre történő spam-küldés törvénybe ütköző cselekedet. Kérünk mindenkit, hogy tartózkodjon a törvénysértéstől.
 
Copyright 2009. Tradíció Team Kft Minden jog fenntartva.